« vissza a Oldallagos plébániák főoldalra

 

Rádi egyházközség


Rád falu a Dunakanyar környéki települések egyike, Váctól mintegy tíz kilométerre, északkeletre fekszik a Gombás-patak egyik ága mentén. Észak felől a Magos-hegy és a Kishegy vonulatai vágják el Penctől, kelet felől a Rezes-domb magasodik, míg nyugatról a Kosdi-erdő határolja a települést. A dombok vonulatai közt tör utat magának a csobogó ér, mely a falu alsó részét szeli ketté. Rád csak 1946-ban vált Pest megye részévé, 1945-ig Nemes Nógrád Vármegye kékkői, majd 1945 után kis ideig Nógrád megye rétsági járásához tartozott.

A mintegy kétezer lakosú település majd’ kétezer éves múltra tekint vissza, ugyanis a környező dombok és mezők már az ókor népeinek is lakóhelyül szolgáltak, s nem kisebb népek lakták a területet, mint a félelmes kelták, vagy a rómaiakat keserítő kvád, szarmata és jazig népek. A falu kimagasló helyein avar sírokra is bukkantak, mely a helység ekkori lakott voltát bizonyítja. Az avar lakosságot a 9-10. században honfoglaló magyarjaink követték, akik az avar szokásokat követve szintén a közeli magaslatokba vájtak sírokat: a múlt században innen került elő a falu jelképének számító kígyófejes karperec is, mely modern címerünk egyik alapeleme lett.

A Magyar Királyság megalapítása után egészen a 13. századig nem lelhető fel a faluról írott forrás: az első említés alapján a történészek családnévből eredeztetik e hely nevét – itt Rádi Simonról van szó, azonban neve minden bizonnyal Vencellin fia, Rád lovagtól származik (ahogy a Rádi/Rátót család is). Az első tényleges oklevél, mely a faluhoz köthető III. Andrástól származik, s kiadási helye is Rád. Ebben a falut ténylegesen bíró Csuda családnak juttatta a települést. Egy ötven évvel később keltezett oklevél már arról is említést tett, hogy településen kőegyház (sacellum) van, azonban feltételezhető, hogy ez csupán kápolna volt. Ugyanekkor osztották fel a falut több birtokos között. A település több alkalommal váltott birtokost – a Csuda család egész a középkor végéig megőrizte birtokjogát Rád egy része fölött, más területei először a Csői család (a közeli Csővár birtokosai), majd az ország irányításában fontos szerepet betöltő Garay Miklós nádor tulajdonába került. Corvin Jánostól Ráskay Balázs tárnokmester vette át a birtok egy részének kezelését. A további birtoklási ügyekről törökök gondoskodtak, s bár a Csudák mellett Perényi Gergely bírta Rádot az 1550-es években, a falu birtoklásának ügye az egész hódoltság alatt vitatéma volt, mivel a Csuda családnak a 16. század közepén magvaszakadt, s a török hódítás megakadályozta az igazi tulajdonosokat a birtokbírásban. A hódoltság alatt hol lakott, hol lakatlan települést gyakran említették a püspöki tizedjegyzékekben, olykor egy-egy püspök jogi képviselője (procuratora) kapta meg a falu tizedét szolgálatai fejében.

A török kiűzése után vajai Vay Ádám tulajdonába került a birtok, aki a 18. század elején kúriájában vendégül látta II. Rákóczi Ferencet (e látogatás miatt kapta nevét a falu általános iskolája a bujdosó Fejedelem nevét). A Vay családtól hamarosan Muslayék birtokába került a település, akik leányági örökléssel szerezték meg a falut, Vay Anna révén. A birtokok középkori megosztottsága, melyet még 1347-ben Acsai Berend eszközölt, a Muslayakkal megszűnt. A falu ma is főként mezőgazdaságból él, ez a 19. században sem volt másként – szőlője a környék leghíresebbje volt, azonban az 1840-es években pusztító filoxéra járvány ezt tönkretette. A szőlészetre való emlékezés azonban címerünk másik jelképében, az arany fürtökben testesül meg.

A Muslay család sokkal járult hozzá ahhoz, hogy ilyenné vált a falu jelenlegi arculata. Elsőként kúriájuk kialakítása mellett templomot építtettek. Forrásunk, egy 15. század végén festett Szűz Mária oltárkép felirata szerint Bodonyi Csuda Imre már 1500-ban egy kőtemplomot emeltetett a faluban a kőkápolna helyére. Ezt Pongrácz püspök Informatiója és Dwornikovich püspök jelentése is jó állapotúnak írta le. 1595-től kálvinista lelkipásztor gondozta a híveket, s a református közösség ez időben a római katolikus templomot használta. Ezen az állapoton csak 1728-ban a Vay család Berkes Gábor váci prépost hatására történt megkeresztelkedése változtatott. A visszaszerzett templomot Kisboldogasszony tiszteletére szentelték, így búcsúját minden év szeptember 8-án ünneplik. Egyes kutatások azonban arra engednek következetni – bár forrásuk a népnyelv –, hogy a régi templom Szent István tiszteletére volt ajánlva.

1740-ben az eddig plébánia rangú templom a kosdi egyház filiája lett, s eredeti rangjára csak 1925-ben emelték vissza. A templom épülete is folyamatosan romlott: ezt Muslay Gábor fékezte meg, amikor a régi egyház helyére 1767-ben újat kezdett építtetni, amit tíz évvel később fia fejezett be. A templomot a múlt század negyvenes éveiben festették át először, majd az 1960-as években, a II. vatikáni zsinatot követően ismét renoválták.

A falu másik kimagasló pontján épült fel a 19. században a külsőre a katolikusra ha-sonlító evangélikus templom. Az evangélikus felekezet ma a hívő lakosság negyedét teszi ki.

 

 

 

 

Rádi Plébánia épületének és lelki életének megújítása és leírása:

Rádi Plébánia épületének és lelki életének megújítása és leírása:

"Rádon a katolikus templom és a plébánia összefüggő, egymással szomszédos telken, egymás közelségében fekszik. A katolikus templom külső felújítását 20 esztendővel ezelőtt, a templom és plébániakert rendbetételét, új kapu, templom előtti új tér kialakítását 10 évvel ezelőtt sikerült végbevinni. Jelenleg a templom belső felújításának
kezdő lépéseinél tartunk. Jelen pályázat segítségével szeretnénk tovább jutni a "katolikus porta" rendbetételével. A plébánia három részre a paplakra a kántorlakra és az azokat összekötő folyosóra osztható, hosszú évek óta lakatlan, tekintettel arra, hogy a falunak nincsen önálló plébánosa. Az épület erősen felújításra szoruló
állapotban van, jelen állapotában és beosztásával csak korlátozott mértékben, ritkán lehet használni. Jelen pályázat segítségével a plébánia épület utcafronti részét (kb. 120 m2)
tudnánk felújítani és a jelenlegi lakrészből átalakítani közösségi házzá. 65 m2-es közösségi termet tudnánk kialakítani a hozzá tartozó mellékhelységekkel. Az épület felújításánál
törekszünk a természetes anyagok (égetett tégla, égetett cserép, fa) felhasználására, valamint a működéshez szükséges energiaszükséglet csökkentése érdekében az
épületet a napenergiát hasznosító napkollektorral szereljük fel.

A pályázati forrás bevonásával 12 programot szervezünk, melynek
lebonyolítását a közösségszervező munkatársunk végzi. A programokban
megszólítjuk a település közigazgatási
határaitól távolabb, a szomszédos településen élő testvéreket is."

Köszöntés

 

Bezák Tamás

plébános

 

Megnézem

Programok

plébániánkon,

közösségeink szervezésében sok színes program zajlik.

Nézzen körül nálunk!

Megnézem

Papjaink

Bezák Tamás, plébános

Moys Gábor, káplán

 

Megnézem

Miserend

Deákvári Jézus Szíve Templomban,

a Gombási Kápolnában
és a rádi templomban

Megnézem

1940,  a templomszentelés

Templomtörténet

A templom szinte teljesen közadakozásból épült
a tornyát, csak 1941-ben húzták fel...

Érdekel

Illusztráció

Közösségeink

Plébániánkon számos közösség és lelkiség működik. Ide kattintva betekintést kaphat színes hitéletünkbe.

Érdekel

A templom bejárata napjainkban

Galéria

Ezen az oldalon képgalériákat érhet el különböző témakörökben...

Érdekel

Karitász

egyházközösségi szolgálataink

Közösségi ház

számos eseménynek ad otthont...

Katolikus óvoda

Egyházközségünk
Szent Család Óvodája

Oldallagos plébániák

a Rádi egyházközség

Tanítások

„Mert akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai”

Róm 8,14

Elérhetőség

Cím, telefon, e-mail és az irodai szolgálat

Készítette az:  Unicial Grafikai Stúdió