Oldallagos plébániák

 

Rádi egyházközség

Rád falu a Dunakanyar környéki települések egyike, Váctól mintegy tíz kilométerre, északkeletre fekszik a Gombás-patak egyik ága mentén. Észak felől a Magos-hegy és a Kishegy vonulatai vágják el Penctől, kelet felől a Rezes-domb magasodik, míg nyugatról a Kosdi-erdő határolja a települést. A dombok vonulatai közt tör utat magának a csobogó ér, mely a falu alsó részét szeli ketté. Rád csak 1946-ban vált Pest megye részévé, 1945-ig Nemes Nógrád Vármegye kékkői, majd 1945 után kis ideig Nógrád megye rétsági járásához tartozott.

A mintegy kétezer lakosú település majd’ kétezer éves múltra tekint vissza, ugyanis a környező dombok és mezők már az ókor népeinek is lakóhelyül szolgáltak, s nem kisebb népek lakták a területet, mint a félelmes kelták, vagy a rómaiakat keserítő kvád, szarmata és jazig népek. A falu kimagasló helyein avar sírokra is bukkantak, mely a helység ekkori lakott voltát bizonyítja. Az avar lakosságot a 9-10. században honfoglaló magyarjaink követték, akik az avar szokásokat követve szintén a közeli magaslatokba vájtak sírokat: a múlt században innen került elő a falu jelképének számító kígyófejes karperec is, mely modern címerünk egyik alapeleme lett.

A Magyar Királyság megalapítása után egészen a 13. századig nem lelhető fel a faluról írott forrás: az első említés alapján a történészek családnévből eredeztetik e hely nevét – itt Rádi Simonról van szó, azonban neve minden bizonnyal Vencellin fia, Rád lovagtól származik (ahogy a Rádi/Rátót család is). Az első tényleges oklevél, mely a faluhoz köthető III. Andrástól származik, s kiadási helye is Rád. Ebben a falut ténylegesen bíró Csuda családnak juttatta a települést. Egy ötven évvel később keltezett oklevél már arról is említést tett, hogy településen kőegyház (sacellum) van, azonban feltételezhető, hogy ez csupán kápolna volt. Ugyanekkor osztották fel a falut több birtokos között. A település több alkalommal váltott birtokost – a Csuda család egész a középkor végéig megőrizte birtokjogát Rád egy része fölött, más területei először a Csői család (a közeli Csővár birtokosai), majd az ország irányításában fontos szerepet betöltő Garay Miklós nádor tulajdonába került. Corvin Jánostól Ráskay Balázs tárnokmester vette át a birtok egy részének kezelését. A további birtoklási ügyekről törökök gondoskodtak, s bár a Csudák mellett Perényi Gergely bírta Rádot az 1550-es években, a falu birtoklásának ügye az egész hódoltság alatt vitatéma volt, mivel a Csuda családnak a 16. század közepén magvaszakadt, s a török hódítás megakadályozta az igazi tulajdonosokat a birtokbírásban. A hódoltság alatt hol lakott, hol lakatlan települést gyakran említették a püspöki tizedjegyzékekben, olykor egy-egy püspök jogi képviselője (procuratora) kapta meg a falu tizedét szolgálatai fejében.

A török kiűzése után vajai Vay Ádám tulajdonába került a birtok, aki a 18. század elején kúriájában vendégül látta II. Rákóczi Ferencet (e látogatás miatt kapta nevét a falu általános iskolája a bujdosó Fejedelem nevét). A Vay családtól hamarosan Muslayék birtokába került a település, akik leányági örökléssel szerezték meg a falut, Vay Anna révén. A birtokok középkori megosztottsága, melyet még 1347-ben Acsai Berend eszközölt, a Muslayakkal megszűnt. A falu ma is főként mezőgazdaságból él, ez a 19. században sem volt másként – szőlője a környék leghíresebbje volt, azonban az 1840-es években pusztító filoxéra járvány ezt tönkretette. A szőlészetre való emlékezés azonban címerünk másik jelképében, az arany fürtökben testesül meg.

A Muslay család sokkal járult hozzá ahhoz, hogy ilyenné vált a falu jelenlegi arculata. Elsőként kúriájuk kialakítása mellett templomot építtettek. Forrásunk, egy 15. század végén festett Szűz Mária oltárkép felirata szerint Bodonyi Csuda Imre már 1500-ban egy kőtemplomot emeltetett a faluban a kőkápolna helyére. Ezt Pongrácz püspök Informatiója és Dwornikovich püspök jelentése is jó állapotúnak írta le. 1595-től kálvinista lelkipásztor gondozta a híveket, s a református közösség ez időben a római katolikus templomot használta. Ezen az állapoton csak 1728-ban a Vay család Berkes Gábor váci prépost hatására történt megkeresztelkedése változtatott. A visszaszerzett templomot Kisboldogasszony tiszteletére szentelték, így búcsúját minden év szeptember 8-án ünneplik. Egyes kutatások azonban arra engednek következetni – bár forrásuk a népnyelv –, hogy a régi templom Szent István tiszteletére volt ajánlva.

1740-ben az eddig plébánia rangú templom a kosdi egyház filiája lett, s eredeti rangjára csak 1925-ben emelték vissza. A templom épülete is folyamatosan romlott: ezt Muslay Gábor fékezte meg, amikor a régi egyház helyére 1767-ben újat kezdett építtetni, amit tíz évvel később fia fejezett be. A templomot a múlt század negyvenes éveiben festették át először, majd az 1960-as években, a II. vatikáni zsinatot követően ismét renoválták.

A falu másik kimagasló pontján épült fel a 19. században a külsőre a katolikusra ha-sonlító evangélikus templom. Az evangélikus felekezet ma a hívő lakosság negyedét teszi ki.

 

A falu további nevezetességei

Jelenleg romos állapotú a Muslay-kastély, melynek eredete a török időkre nyúlik vissza: 1626-ban még csak egy leégett nemesi kúria állt itt, száz évvel később is csak a mai épületegyüttes egyik fele készült el. A kastély teljességében a Muslayak alatt épült fel a 18. század második felében, melyhez Mocsáry Tamás leírása szerint gyönyörű kert tartozott. A múlt század második felében – a kommunista diktatúra idején – először iskolának, majd mozinak, végül sportklubnak adott otthont, az 1970-es évektől a közösségi alkalmak megszűntétől az épület állapota folyamatosan romlik.

Szintén nevezetes a templom északkeleti oldalán lévő Mocsáry-Toperczer kúria, mely az előzőtől kisebb, de hasonlóan díszes épület volt. A 19. század elejéről származó lakot a 20. század második felében óvodának, napközinek, testépítő teremnek, illetve könyvtárnak is használták, mára állapota nem engedi meg a közhasznú felhasználást. Jelenleg felújítását tervezik.

 

Egyházközösségünk főünnepe a templom búcsúja, mely Kisasszony napjára, szeptemberre 8-ára esik. Emellett a hívők évente júniusban fogadalmukat teljesítve „elzarándokolnak” a falu határában felállított mélyvölgyi kereszthez is. A fogadalmi zarándoklat eredete egy XVIII. századi heves vihar és jégeső, amely az ottani szőlőültetvényt elpusztította (Mélyvölgy a Penc és Rád határában lévő szántó legmélyebb pontja). Hasonló éves rendes zarándoklat célpontja Cseke-puszta, melynek egy kimagasló dombján a 18. században kápolnát emeltek. A Szentháromság tiszteletére szentelt kápolna Vácduka, Rád és Vác határainak találkozásán helyezkedik el, így mindhárom település kultuszhelyéül szolgált.

A legújabb időkben a Rádi plébánia Penccel együtt a Vác-Deákvári egyházközséghez tartozik. A rádiak több alkalommal működtek már együtt a szomszédos településeken élő testvérekkel, lelki programokban, zarándoklaton, sőt karácsonyi cd-lemez elkészítésében is.

 

 

Köszöntés

„…tanuljatok tőlem,

mert szelíd vagyok és alázatos szívű,…” /Mt 11, 29/

Megnézem

Programok

plébániánkon,

közösségeink szervezésében sok színes program zajlik.

Nézzen körül nálunk!

Megnézem

Papjaink

Rolik Róbert, plébános

...Istentől jött az impulzus, belém öntötte a szolgálathoz való elkötelezettséget és kedvet is...

 

Megnézem

Miserend

Deákvári Jézus Szíve Templomban,

a Gombási Kápolnában
és a rádi templomban

Megnézem

1940,  a templomszentelés

Templomtörténet

A templom szinte teljesen közadakozásból épült
a tornyát, csak 1941-ben húzták fel...

Érdekel

Illusztráció

Közösségeink

Plébániánkon számos közösség és lelkiség működik. Ide kattintva betekintést kaphat színes hitéletünkbe.

Érdekel

A templom bejárata napjainkban

Galéria

Ezen az oldalon képgalériákat érhet el különböző témakörökben...

Érdekel

Karitász

egyházközösségi szolgálataink

Közösségi ház

számos eseménynek ad otthont...

Katolikus óvoda

Egyházközségünk
Szent Család Óvodája

Oldallagos plébániák

a Rádi egyházközség

Tanítások

„Mert akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai”

Róm 8,14

Elérhetőség

Cím, telefon, e-mail és az irodai szolgálat

Készítette az:  Unicial Grafikai Stúdió